A szerelemről

"Várni. Ez volt az első lecke, amit megtanultam a szerelemről. A nap iszonyú lassan vánszorog, ezer tervet szősz, előre elképzeled az összes lehetséges párbeszédet, különböző fogadalmakat teszel, megígéred magadnak, hogy megváltozol - miközben egyre csak várod, epekedve és nyugtalanul, míg meg nem érkezik."

"Mindig elfog a világ legjobb érzése, amikor köszönsz nekem vagy rám mosolyogsz, mert lehet, hogy csak egy másodpercre is, de akkor és ott épp rám gondolsz."

"Néha megtörténik, hogy váratlan dolgok csöppenek az életünkbe, majd egy idő múlva ráeszmélünk, hogy már nem tudunk élni nélkülük. Számomra Te is ilyen vagy."

 „Egy nap majd hiányozni fognak az üzeneteim, amiket küldtem neked. Hiányozni fog, hogy mennyire aggódtam érted, amikor túl sokáig voltál kint. Hiányozni fog az idegesítésem. Egy nap, amikor már eltűnök, hiányozni fog, hogy volt valakid, aki akart téged. És amikor már nem leszek itt többé, hiányozni fogok!”

 „Ha a szívem tudna szólni, torkaszakadtából ordítana!
- ez hülyeség..
Az én szívem igenis tud szólni, és ha még nem vetted volna észre, torkaszakadtából üvölt veled, és nagy táblákkal próbálja ábrázolni mennyire szeret..”

„Mesélték róla, hogy egy ideig a bolondokházában is volt. Megtisztelték azzal, hogy bolondnak tekintették, de aztán kiengedték, mert rájöttek, hogy csak költő.”(Victor Hugo)

A minap betértem egy könyvesboltba, hogy lássam a kulturális felhozatalt. Álltak a kötetek a stelázsikon, áttekinthetően, nézegettem őket. Három, értsd: három eladó köszöntött hangos szóval, s kánonban kérdezték: segíthetek? Tűnődésbe estem, hogy hát mégis, miként vehetném igénybe őket. A legszimpatikusabbhoz fordultam, és egy könyvre mutatva kértem, silabizálja ki a címét. Nézze meg, hány oldal. Miről szól? Szépek benne a betűk? Eléggé nagyok? A boltoson elúrhodott a rököny, hebegett, habogott, holott az imént még aktívan segíteni akart. Aggódni kezdtem, hogy elveszítheti élete értelmét, ezért megkértem, legyen oly szerfelett kedves, és mutasson nekem egy A betűt. Reszkető ujjal rábökött. Kedvében akartam járni, ezért hosszan örvendeztem az A-nak. Hogy az milyen finom, sikkes, kupolás betű! A pasas megorrolt rám, s azzal vádolt, hogy hülyét csináltam belőle. Én?!

(Vavyan Fable)

„Mondd, veled megtörtént már, hogy hiányzott valaki,
akinek nem kellett volna? Hogy ürességet éreztél
egy dal hallgatása közben? Hogy szükséged volt valakire,
akiről azelőtt még csak nem is feltételezted, hogy számít neked?
Táncoltál az örömtől, mikor újra hallhattad a hangját?
Mosolyogtál, miközben visszaemlékeztél a nevetésére?
Mondd, veled megtörtént már, hogy olyat szerettél,
akit nem lett volna szabad”

„Kedves Ámor! Szia! Hogy vagy? Kösz, én nagyon szarul vagyok, mivel te nem végzed jól a dolgod. Azt súgtad, hogy valljam, be neki mit érzek, és tegnap bevallottam neki. Tudtad, hogy én voltam a tizenötödik? Miért van az, hogy mindenkinek ugyanazt az embert szánod? Ne is keresd a kifogást, nem technikai probléma volt ez. Fel foglak jelenteni, mert te már többször megöltél a kis játékaiddal. U.i.: Vigyázz jobban a nyilaiddal...”

Ha kigyúlnak az esti fények, kigyúlnak a vágyak. Csillagfényes éjszakákon, én is téged várlak. Tudom jól, hogy minden mindhiába, de oly jól esik várni. Hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni.(Esze Éva)

"Semmit ne erőltessünk... A lényeg, hogy minden megy magától és minden idővel bekövetkezik. Ha nem az életünkbe való és mi mégis megtartjuk, akkor is ki fog esni egyszer, csak később. Ha oda való és elküldtük, úgyis visszatér. Szóval nincs olyan, hogy jó vagy rossz döntés. Aki az életünkbe való, az ott lesz, aki nem, az egyszer eltűnik."

„A szeretet nem áldozat és nem megfelelés kérdése. Ha szeret valaki, eleve csak a legjobb lehetsz neki. Számára a tökéletesség abban fogalmazódik meg, milyen vagy, és nem abban, milyen nem vagy.”

(Jodi Lynn Picoult)

„Ha van benned egy szeretet, amit valaki kiváltott belőled, ezt másnak nem adhatod, csak neki. Mert csak hozzá illik. Az ő lelkéhez formálódott, az ő lelkének rezdüléseihez alakult, az ő lelkének vágyaihoz igazodott.”
(Csitáry-Hock Tamás – Mosolyhíd)

„A szívedet nem tudod kinyitni. Ugyanis nyitva van. Épp csak bezáródik hébe-hóba. Ne a lakattal foglalkozz, mert afölött nincs hatalmad, hanem azt vedd észre, amikor a zár magától kipattan, és a kapu kitárul.”
(A. J. Christian)

Egy kínai mondás szerint:
Akik igazán vonzódnak egymáshoz, azokat ezer mérföld sem választhatja el. Akik nem, azok akkor sem kerülnek össze, ha a szomszédban élnek...

„A rajongó szerelem egyik főbb ismérve a függőségi érzet. Azzal kezdődik, mikor bámulatod tárgya rád zúdít egy mámorító, érzékcsalódást előidéző nagyságrendű valamit, amelyről még magadnak sem merted bevallani, mennyire kívántad – mondjuk, egy eget rengető szerelem és felkavaró érzelmek kábítószerszerű keverékét. Hamarosan egy igazi narkós kiéhezettségével fogsz sóvárogni a szenvedélyes figyelemre. Amikor pedig nem kapod meg az adagod, egyből magad alá kerülsz: dilis leszel és kimerült (arról nem is beszélve, hogy neheztelni fogsz a dealerre, aki kialakította benned ezt a függőséget, ám most meg nem hajlandó arra, hogy felköhögje az árut, pedig tudod, hogy van neki valahol raktáron, a fenébe is, hiszen eddig ingyen adta!). Aztán ott találod magad a sarokban, remegve, lesoványodva, és csak ez az egy biztos: eladnád a lelkedet is, vagy kirabolnád a szomszédod, csak hogy újra, még egyszer kaphass abból a drogból..”

(Elizabeth M. Gilbert - Eat, Pray, Love - Ízek, imák, szerelmek)

„Egy nap majd minden jó lesz és semmi sem fog fájni. A szerelem megtalál, a csatatér kiürül, és aki szeret, a te oldaladon emeli fel a fehér zászlót a nyakadba borulva. Egy nap majd kisüt a nap. De nem ma. Ma nem. Csak holnap, vagy azután. Vagy talán soha. De a remény, ami életben tart, hogy eljöhet az a nap...”

„Ha nő vagy, ne feledd: egy igazi varázslónak születtél, teremtő tündérnek. Ha valamit szeretnél, el fogod érni, meg fogod érinteni. Az érzelmeid segítenek megtalálni és megtartani bármit: szerelmet, munkát, célokat. Elegendő vagy te magad, a lelked és a szíved.”


Kit szeretünk igazán? Akiben az álmunk és a valóságunk egybeesik.(Müller Péter)

Talán a velünk élő emberek miatt vagyunk olyanok, amilyenek. Vagy az alapján választunk, amire szükségünk van. Bárhogy is van, ha megtaláljuk az igazit, nem szabad elengedni!(Modern család c. film)

Néha a szív nem tudja, hogy mit akar, amíg meg nem találta azt.(Office c. film)

Az igazi szerelem ellenáll a távolságnak.(Paulo Coelho)

Amikor vele vagy, minden értelmet nyer. A szíved kalapál, mellette az vagy, aki lenni szeretnél, nem pedig az, aki tényleg vagy. És a gondolat, hogy nélküle éld le az életed, nemcsak kibírhatatlan, hanem elképzelhetetlen.(Szerelem kölcsönbe c. film)

Fiam, ne mondd meg nekem, mi éri meg: az igaz szerelem a legnagyszerűbb dolog a világon, a kanalas orvosság után. Mindenki tudja ezt.(William Goldman)

Az igaz Szerelem hagyja, hogy mindenki a saját útján járjon - mert tudja, hogy ez nem választja szét egymástól a Feleket.(Paulo Coelho)

Amikor az ember találkozik azzal, akinek közelségétől az első pillanattól kezdve hevesebben kezd verni a szíve, akinek a hangja zeneszó a számára, akiért meg tudna halni, s tőle elválni akár csak egyetlen napra is kín, az az igazi szerelem.(Sidney Lawrence)

Az igazi szerelem olyan, akár a szellemjárás: mindenki beszél róla, de csak nagyon kevesen látták.(Francois de La Rochefoucauld)

- Mi az, hogy "igazi"? - kérdezte egy napon Bársony-nyuszi a Bőr-lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. - Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?
- Az, hogy "igazi" az nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. - felelte Bőr-lovacska. - Az, hogy "igazi" vagy, az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged magadat, akkor attól leszel igaz.
- Nem fáj az? - kérdezte Bársony-nyuszi.
- Néha fáj. - mondta Bőr-lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. - De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj.
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak? Vagy apránként?
- Nem hirtelen történik. - mondta Bőr-lovacska - csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd elkopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden ízületed lötyög. De ha "igazi" vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legföljebb azok szemében, akik úgyse értenek semmit.(Margery Williams)

„Amikor a lelkünk legmélyéből szeretünk valakit, hiszünk valamiben, erősebbnek érezzük magunkat a világnál, és olyan derűs nyugalom száll meg minket, amely abból a bizonyosságból fakad, hogy hitünket semmi sem győzheti le. Ez a különös erő teszi, hogy mindig biztos döntéseket hozunk a megfelelő időben, és amikor a célunkat elérjük, meglepődünk a saját képességünktől." (Paulo Coelho)

 „Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén. Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is.” (Paulo Coelho)

„Benned van minden: virágok, a tűznek fénye,
csillagok és énekesmadarak,
a nyár illata, nyugalom a virradat előtt.
Szeretni fogok veled táncolni, énekelni, olvasni,
tervezni, veszekedni.
Szeretni foglak civódva és fáradtan,
bátran szeretlek félelemben, boldogságban,
borzalomban és győzelemben.
Szeretni foglak minden évszakban és változásban.”
(Peter Gray)

„Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."(Ernest Hemingway)